Rég nem írtam, ez tény.

Tündi itt volt, és többnyire együtt töltöttünk pár napot, például megpróbáltunk bemenni a Parlamentbe a nyitott ajtók napjának másnapján (tag der offenen tür), amikor különböző intézményekbe be lehet menni ingyen tárlatvezetéssel. Hát, ez nem sikerült, mert akkora sor volt, hogy úgy döntöttünk, inkább majd kifizetjük az 5€/fő belépőt és bemegyünk máskor.

Aztán voltunk Eisenstadt-ban, vagy ahogy magyarul hívják, Kismartonban. Itt van egy szép nagy Eszterházy kastély, aminek csodálatos parkja van gloriett-el, tóval, erdővel, meg ami kell. És ez egy szép kis barokk főutcás városka, Haydn József házával, és "amerikai" hamburgerrel. Érdekes volt. Ez az egész terület Magyarország volt 1920 előtt, és ezért írtam, hogy Haydn József, mert a Kismartoni Dalárdakör 1896-os emléktáblája szerint, a ház egykori tulajdonosa márpedig József és passz. Mondanom sem kell, hogy ez a tábla szépen letisztítva virít a falon, nem úgy mint a Marosvásárhelyi Petőfi emléktábla (szintén magyar nyelvű), ami már be van süllyesztve egy épület falába. Na mindegy. Kismartont mindenkinek ajánlom.

Maga az út is szép volt, miután kigabalyodtunk Bécsből, kis kacskaringós vidéki utakon gurgulásztunk végig Eisenstadt-ba, és onnan vissza a pályára, végig a Fertő-tó (Neusiedler see) mentén. Egy helyen csodás kilátás is volt a tóra. A kocsi is szerette, 5%-al alacsonyabb volt a fogyasztása, mint a masszív autópályás menetekkor, bár akkor sem ment eddig 7,5 fölé. Éljen éljen, hurá.

Aztán egy hét munka otthon, adatküldés, miegymás, csak hogy tudjam, hogy mi a jó, vasárnap pedig vissza Bécsbe. Határ, sorbanállás, anyázás miegymás.

Itt meg nagyjából az folytatódik, ami eddig volt. Bár holnap lesz valami nagy tesztelős kick-off, amiből valószínűleg nekem is leesik valami munka, hát kíváncsian várom.

Tündi elültette a bogarat a fülembe, hogy itt van a híres-neves Wifa korcsolyamanufaktúra outlet boltja, és ha ügyes vagyok leeshet nekem is egy szép kori olcsón, mert már nem nagyon szeretem a tizenvalahány éve vett műanyag Roces-emet. Mondjuk ez új fejezetet nyitna a korcsolyázásban nekem is, mert nemcsak másik stílus, de ebben nem lehet túrni a műjégen csak úgy, mert úgy orra vágódsz a fűrészben az orrán, hogy csak na. Végülis nem vagyok már tiédzser, nem kell már ilyeneket csinálni.

Ja, és kitakarítottam az albit. Jó, ez túlzás, de porszívóztam és port töröltem, úgyhogy most szép tiszta minden. Ezzel euró százasokat spóroltam az Erste csoportnak. Nem hiába lettem a hónap dolgozója.